Döntéshozatal előtt az Európai Bíróság

Mindent felforgathat a devizakölcsönök ügyében az Európai Bíróság, a luxembourgi fórum ugyanis egy román hitelper kapcsán a jövő héten lényegében arról határoz: tisztességtelen-e, hogy a bankok a devizahitel-szerződésekben egyoldalúan a fogyasztókra hárították az árfolyamkockázatot? A kérdés a magyar kölcsönfelvevőket is érdekelheti: egyes becslések szerint annak idején ezermilliárdos kárt okozott az érintetteknek, hogy az árfolyamok változásából eredő terheket az adósok viselték.

Bár az Európai Bíróság csupán néhány napja hirdette ki a sok vitára alapot adó döntését a betelepítési kvóták ügyé­ben, a luxembourgi székhelyű uniós testület hamarosan újabb, nagy horderejű ítéletet hozhat meg. A témakör ezúttal is több tagországot érinthet, ám most leginkább Kelet-Közép-Európa néhány államának viszonyait befolyásolhatja a verdikt. Az EU bíróságának ugyanis arról kell állást foglalnia: tisztességtelen-e, hogy a bankok a devizahitel-szerződésekben egyoldalúan a fogyasztókra hárították az árfolyamkockázatot?

– A devizahitelek kapcsán jelenleg több ügy szerepel a bíróság napirendjén, érkeztek ilyen akták Magyarországról és Romániából is – mondta a Magyar Idők  kérdésére a testület munka­társa. Lehóczki Balázs hozzátette: a bírák először a jövő héten, egy román perben hoznak ítéletet.

A bírósági szakember felidézte a szóban forgó román jog­vita főbb részleteit. Ezek szerint eredetileg amiatt kezdődött per, hogy a lejnek a svájci frankhoz viszonyított jelentős leértékelődése miatt előálló többletterheket az adott esetben egyedül a román adósnak kellett viselnie. Az Euró­pai Bíróságnak így most lényegében arra a kérdésre kell választ adnia, hogy a devizahitel-szerződéseknek az árfolyamkockázatot kizárólag a fogyasztókra hárító rendelkezése nem minősül-e tisztességtelen és ezért semmis feltételnek. Különösen akkor, ha emiatt felbillent a bankok és a fogyasztók közötti szerződéses egyensúly, mégpedig a fogyasztók, azaz a hiteladósok kárára.

Lehóczki Balázs ennek kapcsán felidézte, hogy az uniós fogyasztóvé­delmi irányelv szerint a fogyasztói szerződés valamely feltétele akkor tisztességtelen, ha a passzus a felek jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára. A bíróság munkatársa hozzátette: egy magyar ügy szintén az árfolyamkockázat kérdését feszegeti. A két eset nagyon hasonlít egymáshoz, de a hazai kezdeményezésű luxembourgi eljárás még az elején tart. Lehóczki Balázs végül megjegyezte, hogy az uniós bíróság majdani határozatai akár nagy jelentőségűek is lehetnek, de a korábbi döntések alapján nemigen jósolható meg, milyen álláspontot képviselnek majd az EU bírái.