A hazai hitelkárosultakat sokkolta a hír, hogy egy francia törvényszék ítéletében – a magyar bíróságokkal ellentétben – bűncselekménynek nevezte a korábban magyarországi hálózattal is rendelkező BNP Paribas devizahitelezését. A döntés szerint, a párizsi bank „elrejtette” az adósok elől a devizahitelek kockázatát, amivel súlyosan megkárosította az ügyfeleit. Ezért a bíróság a maximálisan kiszabható büntetéssel sújtotta a pénzintézetet, és az adósokat ért veszteségek megfizetésére kötelezte. A tárgyalás tíz évig tartott, az ítéletet az érintettek vastapssal fogadták. A magyar tárgyalótermekben – bár eltérő a két ország jogrendszere is – aligha nyerhetnek a félrevezetett devizaadósok. Nálunk a Kúria, illetve a bíróságok – tisztelet a kivételnek – továbbra is a bankokat, tehát a pénzügyi hatalmat, illetve a mögötte álló politikát szolgálják – nyilatkozza a Hírklikknek Szepesházi Péter ügyvéd, aki szerint a magyar devizaadósok legfeljebb a luxemburgi bíróság év végi döntésében reménykedhetnek. Kedvező döntés esetén, tízezrek szabadulhatnak ki az adósságcsapádból.

Igaz, tíz év kellett, hogy megszülessen a döntés, de a párizsi bíróság úgy határozott, hogy bűncselekmény olyan devizahitelt adni, amelynek a kockázatával az adós nincs tisztában. Mit szól?

Azért tartom igen nagy jelentőségűnek a döntést, mert a nyugat-európai országok bírói gyakorlatára, illetve a teljes közgondolkodásra, az adósok számára előnyös, alapvető fordulatot hozhat.

Jobban kell védeni a tájékozatlan, pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező társadalmat?

Feltétlenül! Persze ez a nyugati országokban már eddig is érzékelhető volt, hiszen szigorú a pénzügyi fogyasztóvédelem, s vele a banki felügyelet is erősebb, mint nálunk. De ezzel párhuzamosan, ott is alapvető az „adós fizess” elve, az egykori „adósok börtöne”-gondolat örökségeként. Továbbá kíméletlenül érvényesül a kapitalizmus alapszabálya, „a szerződéseket mindig be kell tartani” eszméje, ma még akkor is, ha a hitel felvevője nem is ismerhette a felvett kölcsön minden kockázatát. Pedig a pénzügyi ismeretek nélkül felvett kölcsön családok nagy csoportjának katasztrófájához vezethet, ami a társadalomnak nem lehet érdeke. Ezt ismerte fel a francia bíróság, s ettől várok én is komolyabb fordulatot a neoliberalizmus helyett, a szociális kapitalizmus tendenciája jegyében.

Egykori bíróként vagy mai, gyakorló ügyvédként tartja a bank megbüntetését nagyobb szenzációnak?

Elsősorban jogászként gondolkodva, azt remélem, hogy az ítélet a hazai bíróságokat, illetve a törvényhozókat is elgondolkodtatja. Felismerik, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő, pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező, hitelekre szoruló állampolgárt – az egészen kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportokat – az eddigieknél jobban kell segíteni.

Gondolja, hogy ezután a magyarországi bankokat is meg lehet büntetni, ha megtévesztő módon kínáltak devizahitelt?

Ebben bízom, de hiú reményt nem szeretnék ébreszteni. A párizsi döntésre hivatkozva, holnap magyar bíró még nem hozhat hasonló ítéletet. Viszont azt remélem: a döntés legalább elgondolkodtatja a bírákat, illetve a törvényhozókat. El kell érni, hogy az ügyletekben részt vevő gyengébb felet ne lehessen kitenni a devizahitelezés kockázatának. A magyar devizahitelezés története tele van családi tragédiákkal, emberek milliói kerültek csapdába, aminek soha többé nem szabad megismétlődni.

A konkrét történet szerint, a franciák svájci frankban vettek fel hitelt, és azt euróban kellett volna törleszteni. De nem gondolták, hogy a válság idején a frank megerősödik, nagy lesz az árfolyamkockázat.  Ezt az információt a bank elrejtette, de lehet, hogy a bankárok sem sejtették, hogy „mérgező” hitelt adnak?

De tudták, ez a baj! A bíróság szerint, a bankárok belső levelezése elárulta, hogy a pénzintézet vezetői ismerték a veszélyt. Viszont erről nem tájékoztatták megfelelően az ügyfeleket. Ezt is a bűncselekmény elemének tartja a francia bírói testület. Nálunk meg a svájci jegybanki figyelmeztető levélből és más dokumentumok alapján is tudták.

Ezért aztán a Paribas leányvállalatának 100-150 millió eurót kell fizetni, a hírek szerint 4600 adós került csapdába a frank árfolyam-emelkedése miatt. Jól láttam, hogy magyar pénzügyi vezető nem kommentálta hírt?

Nézze, ha kommentálják is, valami olyasmit mondanak majd, hogy ott sem a devizahitelezés miatt szabtak ki szankciót, hanem a kockázatról szóló tájékoztatás elmaradása miatt hoztak szigorú ítéletet. A magyar pénzügyi vezetők, bankárok biztos azt is elhiszik, hogy nálunk a tájékoztatással minden rendben volt.

Ezt most komolyan mondja?

Lehet, hogy van bűntudatuk, de ahogy a politikusok, úgy a bankárok is hárítják a felelősséget.  Ennek ellenére, úgy gondolom azonban, hogy a magyar devizahitelezés úgy kerül majd be a gazdaságtörténetbe, mint a magyar állampolgárok ellen elkövetett szégyenletes bűncselekmény. Százezreket tettek földönfutóvá, amihez csak asszisztált a bíróság és a kormány. Ezt én csak a földek erőszakos rekvirálásához, vagy az aljas kuláküldözéshez tudnám hasonlítani.

Visszatérve a konkrét történetre, úgy tudom, hogy a Paribas bank leányvállalata Magyarországon is működött, őket is érinti az ítélet?

Valóban, bár nem a hosszú távú devizahiteles piacon. De tudomásom szerint, már kivonultak, és erről nincs több információm.

A hazai sajtó nem is nagyon foglalkozott a párizsi döntéssel, pedig a francia bank elleni tárgyalás kezdetéről tíz évvel ezelőtt – ilyen sokáig tartott a per – még az állami irányítású Magyar Távirati Iroda is tudósított. A napokban született ítéletről viszont nem láttam egy sort sem. Ebből lehet arra következtetni, hogy ez manapság politikai ügy?

Igen, ma Magyarországon ez valóban politikai kérdés, 2014-óta a kormány egyértelműen a bankoknak, a ma már oligarchastrómanok befolyása által is érintett követeléskezelőknek, és az éhes ingatlancápáknak kedvező jogpolitikát folytat.

Pedig százezreket érint, köztük magyar családokat, tehát érdemes lenne ezt is a Nemzeti Érdekegyeztetés Rendszere ítélőszéke elé vinni. Meg lehetne kérdezni a társadalmat. Nem gondolja?

Azt nem számít, hogy én mit gondolok, de azt érdekes lenne tudni, hogy az érintetteknek mi a véleményük. Gyanítom, ezt soha nem fogjuk megtudni.

Mondja, a magyar devizahiteleseknek – ha nem is holnap – de van-e bármilyen esélyük, hogy a bírák indokolt esetben, a bankokat elítélő döntést hoznak?

Említettem már, hogy nehezen hasonlítható össze két ország jogrendszere, de miután Magyarországon ez a téma „közvádas eljárás” lenne, ami Polt Péter asztala, ezért ma esély sincs arra, hogy az ügy bíróság elé kerülhet. De ha valamilyen csoda folytán, mégis bíróság elé kerülne az ügy, és a bíró ugyancsak bűncselekménynek minősítené, akkor az ítélet után hazafelé nagyon gyakran kellene hátra néznie…

Félne, hogy fejbe vágják?

Tartok tőle.

A magyar devizahitelesek gyakran fordulnak a luxemburgi bírósághoz, ahol már korábban kimondták, hogy az európai fogyasztóvédelem a magyarokat is megilletné. Ezek után változott valamit a hazai bírói gyakorlat?

Az európai fogyasztói irányelv természetesen Magyarországra is érvényes, de azt a gyakorlatban rendszeresen meghekkelik. A Kúria a jogegységi határozataival, a kormány pedig az uniós joggal nem egyező jogalkotással. Úgy gondolom azonban, hogy a Győri Ítélőtábla úgynevezett C-932/19-es számú előzetes döntéshozatali indítványa elhozhatja majd az igazság pillanatát. Ha az ítélet nem engedné érvényesülni az árfolyamkockázatot, akkor a luxemburgi EU bíróság ugyan nem kötelezheti a kormányt egy kamatmentes, vagy nagyon alacsony kamatozású elszámolásra, de a döntés közvetlen hatása ez lehetne, és mellőzése visszaüthet a kormányra.  Az ügyben az ítélet év végéig, vagy a jövő év elejéig születhet meg.

Ha jól értem, akkor a luxemburgi bíróság dönti el, hogy lehet-e enyhíteni a devizahitelesek nyomorán?

Pontosabban azt a hazai politika dönti el. Viszont a bírói döntésre adott kormányzati reakcióból világos lesz mindenki számára, hogy a magyar végrehajtó hatalom továbbra is mereven szembeszáll az európai bírósággal, az uniós intézményekkel, illetve értékeivel. Mindenesetre az ítélet megszületéséig eldől, hogy az autokrácia tovább erősödik-e Magyarországon, vagy marad a jelenlegi állapot. Ezt ma még nem tudjuk. Ennek függvénye, hogy megtagadják-e ezt, és más EU bírósági adósoknak kedvező ítéletet, mint eddig, vagy már nem merik.

Ön korábban bíró volt, aztán ügyvéd lett, devizaperekkel is foglalkozik, van-e már nyertes ügye?

Igen, egyelőre inkább autóshitelező cégek esetében. Sajnos, nincs nálam a csodafegyver, ahogy ügyvédkollégáimnál sem. Egyelőre hiányzik a nagybankok elleni rendszeres győzelem a felsőbb bíróságokon, pedig a devizahiteleseket alaposan megvezették. De mégis, valamit azért javul a helyzet, hiszen amíg 2014 végétől 2019 tavaszáig tíz esetben tíz vereséget könyvelhettek el az ügyvédek, s velük a félrevezetett ügyfelek, azóta némileg javult a statisztika. Az Európai Unió figyelme miatt, a Kúria legalább látszatra kompromisszumokra kényszerül. Ezért jött létre a pereket vizsgáló Konzultációs Testület is. Azóta már előfordul, hogy ha a nagybank megsértette a jogszabályt, akkor nyerhet az ügyfél is, de előtte esély sem volt. Van tehát valamiféle fordulat, de egy nagyon kicsi, és mindez egy kisemmizett, megalázott devizaadós ügyfélkörrel, és emiatt nem tudunk a változásnak örülni.

Azt még nem tudjuk, hogy a Kúria majd egyszer Magyarországon is képes lesz azt a feladatot ellátni, amely egy demokratikus országban elvárható, vagy a jelenlegi polgári szakmai vezérkar köré csoportosulva, továbbra is védi a pénzügyi hatalmat és mögötte a politikai hatalmat.

Érdekes, hogy a francia devizahitelesek sikerét nem ügyvédek, hanem két fogyasztóvédelmi egyesület érte el. A bírói ítélet megszületésekor vastaps volt a civilek jutalma. Mit szól hozzá?

Örülök, azért különösen, hogy senki nem nevezi ezeket a civileket „Soros bérencnek” Franciaországban.  Sőt, Franciaországban lehet demokratikus pályázatokon civil pénzekhez jutni. Ugyanis mindenkinek érdeke, hogy senki ne adhasson megtévesztő módon hitelt, vagy ha mégis ad, akkor azt példásan büntessék meg, mert az bűncselekmény. Remélem, ez egyszer nálunk is gyakorlat lesz.

FORRÁS: www.hirklikk.hu