Vezető ügyvédünk, Dr. Bárdos Gergely nyílt levelet intézett Dr. Wellmann Györgyhöz, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjéhez.
Előzmények: az ominózus ítéletben a Kúria jogerősen is az adósnak adott igazat az OTP-vel szemben egy végrehajtás megszüntetési perben. Dr. Wellmann György saját hatáskörében eljárva a banklobbi nyomásának engedve az ítéletet a honlapról eltávolíttatta. Bővebben itt olvashat róla.
A levél megírását Dr. Bárdos Gergely most azért tartotta szükségesnek, mert Dr. Wellman György a napokban újabb jogegységi eljárást kezdeményezett, érzékelhetően az említett ítélet okán.
A jogegységi eljárás tárgyául tett kérdés a következőképpen szól:
„Érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?”
Dr. Bárdos Gergely felhívta a kollégiumvezető figyelmét, hogyha a fentebb feltett kérdésre egy egyszerű egyszavas választ kellene adni, akkor az a joggyakorlat, Dr. Wellmann György korábbi szakmai állásfoglalása és a 6/2013. PJE határozat értelmében annyi lenne, hogy “NEM”.
Az ügyvéd úr felhívta Wellmann György és kollégái figyelmét a következőkre:
- A jogegységi eljárás során a Kúria helyezzen kellő hangsúlyt a fogyasztók védelmének alapelvére.
- Legyenek tekintettel az Európai Unió Bíróságának jogértelmezésére.
- Vegyék figyelembe, hogy a bankok nem rosszhiszemű adósokkal állnak szemben, hanem jóhiszemű emberekkel, akik tisztességes elszámolást szeretnének elérni jogszerű eszközökkel.
- Semmiképp se tűnhessen úgy, hogy a jogegységi határozat intézménye lobbitevékenység, aktuális gazdasági érdekeknek való megfelelni akarás.
- A devizaadósok ügye társadalmi szintű probléma.
- A bankok erőfölényes helyzetben vannak. Fontos, hogy ezen erőfölényes helyzet semmiképp se hasson bénítólag a jogegységi tanács bíráira.
Végezetül kérte, “legyen szíves felhívni figyelmüket, hogy amennyiben ekként járnak el, már nem is kell elgondolkodniuk azon a kérdésen, mi a súlyosabb: megannyi egyéni és családi sorson keresztül a magyar társadalom szövetének folyamatos roncsolódása (többek közt családok széthullása, gyermekvállalás elmaradása, drasztikus méreteket öltő és jelenidőben zajló országelhagyási hullám) vagy sajtóhírek egyes pénzpiaci szereplők esetleges kivonulásával kapcsolatban.”
Tísztelt ííííügyvéd Űr. Mivel én is devizás vagyok felfigyeltem a következő párbeszédre amely egy fiok vezető és egy ügyfél között zajlot le.
A maga szerződése a forintosítással megszünt. Ez új szerzödés.Nyugodjon meg és fizessen ha nem akarja a házát elveszíteni. A deviza szerződése már semmis csak a forintos szerződés él.Amikor a kötelező Forintos szerződését alá irta lemondott a devizás szerződés jogsegély vagy jogegyezslgi lehetőségéről.
Nos ügyvéd úr mi a teendő. tisztelettel
Tisztelt Szász László!
Jelzálog szerződésnél a forintosítás automatikusan jött létre, ezért ez minden esetben módosításnak minősül.
Gépjármű szerződéseknél már más a helyzet. Az ügyfél dönthetett arról, hogy beleegyezik-e a forintosításba. Ha nem élt a vétó lehetőségével, akkor a szerződést leforintosították automatikusan.
Itt vegyes a megítélés. Szerintünk ez módosításnak kellene minősíteni, de a bankok fizikailag új szerződéseket kreáltak, a régit pedig lezárták.