Átfogó vizsgálatot indít jövőre a Kúria konzultatív testülete a devizahiteles ügyekben – jelentette be az intézmény évértékelőjén Wellmann György, a polgári kollégium vezetője.
A Magyar Idők beszámolt arról, hogy a konzultatív testület 2019 első felében többek között azt tanulmányozza majd, mit tartalmaztak az egykori hitelek kockázatfeltáró nyilatkozatai és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatók, valamint bekérik az ország bíróságaitól azoknak a pereknek az aktáit, amelyekben a bíróság kimondta, hogy az árfolyamkockázatról szóló figyelemfelhívás nem volt megfelelő.
Wellmann György a Kúria hangfelvétele alapján elmondta:200 darab érvénytelenségi devizaper érkezett eddig a Kúriához, emellett 179 devizahitelekkel kapcsolatos, végrehajtás megszüntetési vagy korlátozási per.Előbbiekben a felperesek általában az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési rendelkezéseket támadják, a régi hitelintézeti törvény egyes pontjai alapján hivatkoznak semmisségre, költségekkel kapcsolatos kikötéseket vitatnak, illetve a zálogszerződések egyes kikötéseit támadják.
A KÚRIA KONZULTATÍV TESTÜLETE FOLYAMATOSAN FIGYELEMMEL KÍSÉRI A HAZAI ÉS AZ UNIÓS BÍRÓI GYAKORLATOT A TÉMÁBAN, ENNEK KERETÉBEN A TESTÜLET OKTÓBER 10-EI ÜLÉSÉN ELEMEZTE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG EGYIK LEGUTÓBBI ÍTÉLETÉT, ÉS AZT ÁLLAPÍTOTTA MEG, HOGY MEGERŐSÍTETTE A BÍRÓSÁG A KÚRIA KORÁBBI GYAKORLATÁT: TOVÁBBRA IS VIZSGÁLHATÓ AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZAT FOGYASZTÓRA HÁRÍTÁSÁNAK ÉS AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁSNAK A TISZTESSÉGTELENSÉGE.
A polgári kollégium vezetőjének szavaiból kiderült:a tájékoztatás tisztességtelensége miatt érintett szerződések esetében a jelenlegi többségi bírói álláspont szerint hatályossá nyilvánítják a szerződést, tőkeösszegnek a ténylegesen folyósított forintösszeget tekintik, az ügyleti kamat meghatározásánál pedig a szerződésben kikötött kamatfelárat veszik figyelembe.Így foglalt állást már 2015-ben a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete.
AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ASZTALÁN MÉG FÉL TUCAT MAGYAR DEVIZAHITELES ÜGY VAN, EZEKET BEHATÓAN TANULMÁNYOZZA A KÚRIA. A kezelési költségek témakörében maga a Kúria fordult az Európai Bírósághoz: megfelel-e a költségek, díjak, jutalékok olyan meghatározása a tisztességesség feltételeinek, hogy nem derül ki a hitelszerződésből, ezeknek mi az ellenértéke. Erről még nem született döntés. Wellmann György szerint a Kúria módosíthatja gyakorlatát, de az eddigi európai döntések nem olyanok, hogy a már meghozott jogegységi határozatokon módosítani kellene, vagy új jogegységi határozat lenne szükséges.
FORRÁS: www.origo.hu
Hagyj üzenetet