A Kúria a nagy segítségnyújtási zavarában véletlenül elvette a bankok egyetlen fegyverét: a közjegyzői okiratot.
„A kúria levette a vonatot a sínről.
A bankok eddig a közjegyzői okiratok alapján indíthatták végrehajtásaikat. A hétfői kúria határozattal ez megszűnt. Tulajdonképpen a közjegyzői okiratok felhasználhatatlanná váltak.
Amennyiben a kúria úgy értelmezi, hogy a szerződések nem tartalmazták a kötelezettség tárgyát, mert az később kerül kialakításra, akkor azt okiratba sem lehetett foglalni, hiszen az okiratnak számmal és betűvel kiírva kell tartalmaznia a kölcsön illetve a kötelezettség összegét. Nem lehet előre kötelezettséget vallani egy nem ismert tartozásra. A közjegyző csak tényeket rögzíthet. A tartozás összege pedig az okirat készítése idején még nem tény. Ennek ellenére az okiratok tényként rögzítenek egy devizaösszeget tartozásként. Amennyiben nem az a devizaösszeg lesz a kötelezettség összege ami az okiratban szerepel, akkor az okirat nem tényt rögzít, tehát használhatatlan, végrehajtásra alkalmatlan. A közjegyző akkor állíthat ki végrehajtási záradékot, ha az tartalmazza a kötelezőség tárgyát. Nem kiszámítható belőle a kötelezettség tárgya, hanem tartalmazza. De hát nem tartalmazza, mert az egy hitelegyeztető levélben később lesz közölve az adóssal.
Köszönjük kúria. A nagy segítségnyújtási zavarában elvette a bankok egyetlen fegyverét a közjegyzői okiratot. A határozat csak a szerződésekre vonatkozik az okiratokra nem.
Ennél mélyebben nem megyek bele további okfejtésekbe mert egyenlőre elég ennyit megérteni a hétfői történésekből, bár még tudnék írni néhány oldalt.”
A bankok eddig a közjegyzői okiratok alapján indíthatták végrehajtásaikat. A hétfői kúria határozattal ez megszűnt. Tulajdonképpen a közjegyzői okiratok felhasználhatatlanná váltak.
Amennyiben a kúria úgy értelmezi, hogy a szerződések nem tartalmazták a kötelezettség tárgyát, mert az később kerül kialakításra, akkor azt okiratba sem lehetett foglalni, hiszen az okiratnak számmal és betűvel kiírva kell tartalmaznia a kölcsön illetve a kötelezettség összegét. Nem lehet előre kötelezettséget vallani egy nem ismert tartozásra. A közjegyző csak tényeket rögzíthet. A tartozás összege pedig az okirat készítése idején még nem tény. Ennek ellenére az okiratok tényként rögzítenek egy devizaösszeget tartozásként. Amennyiben nem az a devizaösszeg lesz a kötelezettség összege ami az okiratban szerepel, akkor az okirat nem tényt rögzít, tehát használhatatlan, végrehajtásra alkalmatlan. A közjegyző akkor állíthat ki végrehajtási záradékot, ha az tartalmazza a kötelezőség tárgyát. Nem kiszámítható belőle a kötelezettség tárgya, hanem tartalmazza. De hát nem tartalmazza, mert az egy hitelegyeztető levélben később lesz közölve az adóssal.
Köszönjük kúria. A nagy segítségnyújtási zavarában elvette a bankok egyetlen fegyverét a közjegyzői okiratot. A határozat csak a szerződésekre vonatkozik az okiratokra nem.
Ennél mélyebben nem megyek bele további okfejtésekbe mert egyenlőre elég ennyit megérteni a hétfői történésekből, bár még tudnék írni néhány oldalt.”
Forrás:
Horváth Rudolf
Megélhetési felperes
Horváth Rudolf
Megélhetési felperes
Hagyj üzenetet