Az ítélet, amit minden devizahitelesnek látnia kell!

A cikk legalján dr. Wellmann György levele a bankszövetséghez, alatta a Kúria oldaláról eltávolított és a nyilvánosság elől eltitkolt ítélet teljes terjedelmében!

Az alábbi, Kúria által is elvi jelentőségűnek minősített ítélet mérföldkőnek számít a peres eljárásokban. Annyira kedvezőtlen az OTP és ezáltal más bankok számára, hogy dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, a Bankszövetség megkeresésére leszedette azt a Kúria honlapjáról.
A 2016. április 11-én kelt levelet 2016. április 15-én, a Szegedi Ítélőtáblán tartott fellebbviteli eljárásban nyújtotta be az UniCredit Bank Hungary Zrt. jogi képviselője, mint okirati bizonyítékot.
Ilyen körülmények mellett nem várhat tovább egy ilyen súlyú ítélet közzététele, attól függetlenül sem, hogy várhatóan nagy port kavarhat és újabb kiszámíthatatlan fordulatokat hozhat a devizahitelesek életében.

De miért titkolják?

Az ítéletben maga a Kúria mondja ki, hogy az OTP deviza alapúnak mondott kölcsönei valójában FORINT kölcsönök! És most jön a lényeg: így nem hárítható át az adósokra az árfolyamkockázat. Így már érhető a tűzoltás a Kúria egyik vezetője részéről, mi lesz ha napfényre kerül azítélet? A következmények – drámaian fogalmazva – beláthatatlanok; prózaian fogalmazva nagyon is beláthatók.

Az előzmények:

Az adós 2006-ban 6 millió FORINT kölcsönt vett fel az OTP- től ingatlan fedezetre. 2010-ben már nem tudta fizetni a megemelkedett részleteket,így átkerült az OTP Faktoringhoz. Mivel a törlesztők az egekig szöktek és neki nem lett könnyebb az élete, továbbra sem tudott fizetni, így 2013-ban megkezdődött a végrehajtás ellene.
Nem tétlenkedett, tudta, hogy egyedül nem boldogul és csak úgy tudja megmenteni az ingatlanát, ha keres egy jóügyvédet magának. Az ügyvéd értette a dolgát egyből végrehajtás megszűntetési pert indított a bank ellen, amit első fokon meg is nyertek. A bank fellebbezett, de a másodfokú bíróság a banknak adott igazat.
Felülvizsgálatot kértek és a Kúria elé vitték az ügyet, ahol az alul mellékelt történelmi jelentőségű ítélet született.

Mi történt a kúriai tárgyaláson?

A Kúria az ítélet indoklásában kimondta, hogy a szerződésben nincsen meghatározva sem tételesen, sem egyértelműen kiszámítható módon devizában a kölcsön összege. Azt is kimondja, hogy a meghatározottság hiányát nem orvosolhatja semmilyen utólagos közlés a bank részéről (pl.a később megküldött folyósítási értesítő sem). Az szerepel az OTP szerződésében, hogy a kölcsön összege 6 millió FORINT. Ennek fényében ez valójában nem is deviza, hanem forint kölcsön. A Kúria azt mondja, hogy ez a kölcsön forintról szól, forintban jött létre így annak “devizában történő nyilvántartása” jogellenes és így nem alkalmazható.

Miért mérföldkő?

Az ítélet tárgyát képező szerződés olyan “blanketta” szerződés, amely gyakorlatilag azonos szinte az összes deviza alapúnak szánt jelzálogalapú OTP Bank és OTP Jelzálogbank által megkötött fogyasztói szerződéssel.
És azért is mérföldkő, mert a Kúria által kialakított joggyakorlati környezetben született meg, különös tekintettel a 6/2013 PJE -re.

Miért kiáltanak fel sokan a hír hallatán?
Mert a Kúria ebben az ítéletében kimondta, hogy ez NEM DEVIZA ALAPÚ kölcsön, hanem FORINT KÖLCSÖN!

Álljon itt alapos szakmai magyarázat az adós jogi képviselőjétől, hogy még jobban érthetővé váljon az ítélet lényege:
„Ennek fényében ez valójában nem is deviza alapú szerződés, hanem forintkölcsön, a forintkölcsön devizában történő “nyilvántartása” kikötés valójában értékállandósági kikötés, amelyet azonban a Ptk. a szerződés megkötésekor nem ismert és nem is támogatott, azaz az nem érvényesíthető az adóssal szemben. Ezen hiányosság okán a törlesztő részletek sincsenek devizában jogszerűen meghatározva a szerződésben, mert azok a szerződés tárgyából képződnek, ám a szerződés tárgya, azaz a kölcsönösszeg jogellenesen került meghatározásra.

Összességében, a tárgybeli szerződés forintkölcsönről szól, amelynek kapcsán nem hárítható át a devizából származó árfolyamkockázat, mivel a kölcsönösszeg devizában nincs megadva és az értékállandósági kikötés jogellenes.

Magyarországon nincsen precedensjog, de a felsőbb bíróságok álláspontja igazodási mérce a bíróknak. Az említett ítélet nyomán az elmúlt hónapokban számos pozitív végrehajtás megszüntetési ítélet született meg az OTP Faktoring ellen.

Az ítélet azon megállapítása, miszerint az értékállandósági kikötés jogellenes, kellő elővigyázatossággal kezelendő. A felperesi jogi képviselő természetesen alapvetően egyetért vele, mivel álláspontja szerint is az esetek döntő többségében tisztességtelen kell, legyen egy ilyen kikötés a vizsgált relációban, hiszen a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
Ám ezen kérdéskör bizonyos fokú egyedi megítélést is igényelhet, ezt a megállapítást nem lehet általános jelleggel minden hasonló esetre fenntartás nélkül alkalmazni. Hangsúlyozandó, hogy a jogellenesség miértjére nem adott kellő magyarázatot a Kúria eljáró tanácsa és a Ptk. olyan diszpozitív (megengedő) jogszabály, amelyben rögzítettektől eltérő jogi megoldások is jogszerűek lehetnek, azaz csupán önmagában azért, mert a Ptk. nem nevesít bizonyos jogi megoldást, az nem automatikusan jogellenes (lásd lízing).”


Ezért keressen magának hozzáértő, felelős, nem más tollával ékeskedő, hanem IGAZOLTAN SAJÁT ÜGYINTÉZÉSBEN ELÉRT EREDMÉNYEKET FELMUTATNI TUDÓ szakembert és álljon ki az igazáért, mert megéri! Kérjen szakértőinktől tanácsot, hogyan tud megszabadulni a jogtalan uzsorától! Kérje a tájékoztatót még ma az alábbi gombra klikkelve:

Kérem a tájékoztatót!

Dr. Wellmann György levele a Bankszövetségnek:

Az eltitkolt ítélet teljes terjedelmében: