Az elszámolást és a devizahitelek forintosítását követően még mindig 130 ezer adós tartozik a nem teljesítő jelzáloghitelesek táborába. Rajtuk igyekszik segíteni a jegybank legújabb ajánlásával, amelynek nyomán hagsúlyozottan piaci alapú megoldás születhet az egyesetekre – hangsúlyozta Binder István a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője a Trend FM „A nap vendége” című műsorában.Tavaly és idén mintegy 1,9 millió jelzálogtípusú hiteladóssal számolt el a jegybank és forintosította a devizaalapú konstrukciókat, ahogyan megtette ugyanezt hozzávetőleg 200 ezer autó és személyi hitel kedvezményezettjével is.

3500 milliárddal kevesebb hitel

Mindezen intézkedésekkel jelentős terhet vettek le az adósok és a pénzügyi szektor válláról is. A jegybank előzetes kalkulációi beigazolódtak, és általában 15-25 százalékkal sikerült mérsékelni a hajdan jelzálogtípusú hiteleket felvevők terheit, a tőkerészt vagy a teljes visszafizetendő adósságot. Az autóhitelesek közül pedig, bár számukra választható lehetőség volt a forintosítás, ugyancsak sokan ragadták meg a lehetőséget – számolt be az elmúlt időszak tapasztalatairól Binder István. Hozzátéve, hogy a szóban forgó intézkedések eredményeként nagyságrendileg 3500 milliárdforintnyi devizahitel-állomány tűnt el a lakossági hitelek közül,amelyek már nem okoznak többé fejtörést sem az ügyfeleknek, sem a pénzügyi intézményeknek. A közelmúltban kiadott jegybanki ajánlás a megmaradt, még mindig problémás, 130 ezres hiteladósi kör számára az utolsó utáni megoldás lehet – fogalmazott a szóvivő. A még meglévő hiteleknél a bank háromszor, a már felmondottaknál kétszer tehet majd kísérletet arra, hogy felvegye a kapcsolatot az ügyféllel, majd közös megállapodással rendezzék a tartozás sorsát. Az egyezségkötést pedig célszerű lenne három hónapon belül elérni.

Nem segély

A megoldáskeresés érdekében a bankoknak legalább egy alkalommal személyesen kellene konzultálniuk az ügyfeleikkel, a legalább két megoldási javaslatból pedig egynél az ingatlan megtartását kell szem előtt tartani. A megoldás hangsúlyozottan csak piaci alapon születhet, például a futamidő meghosszabbításásával vagy valamilyen átmeneti fizetési könnyítéssel, netán a Nemzeti Eszközkezelő (NET) konstrukciójának igénybevételével vagy a fedezetül szolgáló ingatlan értékesítésének segítésével, amelyet az adós visszabérelhet. Szó sincs újabb mentőcsomagról. Sem segélyről vagy támogatásról, netán a tartozás egy részének elengedéséről ebben a programban – hangsúlyozta Binder. – Ráadásul a pénzügyi intézmények mellett a jegybank az adóssal szemben is elvárásokat fogalmaz meg, többek között, hogy a bank kapcsolatfelvételi kísérletét hányszor utasíthatja vissza. Továbbá az adósnak is törekednie kell az egyezségkötésre, és azt követően legfeljebb harmincnapos fizetési késedelem lehetséges.

Az átlag 9-10 millió forinttal tartozik

A Magyar Nemzeti Bank tapasztalati és információi szerint a 130 ezer háztartás legalább felénél van rendszeres jövedelem arra, hogy időben törleszteni tudjanak. Becslések szerint 70-80 ezer esetében átstrukturálható az adósságállomány. Az átlagos tartozás 9-10 millió forint, arra azonban valamennyi kétoldalú megoldásnál ügyelni kell, hogy az új havi törlesztőrészlet sem lehet nagyobb az adós nettó jövedelmének a felénél – hívta fel a figyelmet a szóvivő. A jegybank felmérései szerint a 130 ezer adós 84 százalékának tizenötmillió forintnál kisebb a tartozása. Ugyanakkor több mint 80 százalékának biztosan magasabb a jelenlegi adóssága, mint amennyit eredetileg vállalt. Nem ritka, hogy egy átlagos tízmillió forintos hitelnek akár a másfélszeresét is vissza kell fizetni.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris hatóságként ajánlásaiban fogalmazza meg az érintett pénzügyi vállalkozásoknak az elvárható magatartásformát. Bár az ajánlás nem törvény, az érintettek általábanbetartják. Azért is igyekezett a jegybank kora tavasszal kiadni a még megmaradt, problémás adósok helyzetének megoldását célzó ajánlását, mert lassan a Nemzeti eszközkezelő is „megtelik” és a magáncsőd intézménye is mostanában kezd felfutni.

Bírálatok és sikertörténet

Bár szakértői támadás is érte a Magyar Nemzeti Bankot, arra hivatkozva, hogy nyeresége keletkezett a devizahitelek forintosításakor, a kérdést a szóvivő kőkemény ellenérvvel hárította el: a jegybank az Európai Központi Bank (EKB) által meghatározott szabályrendszer alapján járt el a forintosításkor: annyiért vásárolt devizát, mint amilyen árfolyamot Frankfurt meghatározott. Nem is járhatott el másként, hiszen az komoly retorziót vont volna maga után. Binder István szerint a magyarországi elszámolás és forintosítás végrehajtása sikertörténet. Az intézkedéseket a lehető legjobb időben sikerült végrehajtani – összegezte Binder. – Még azt megelőzően, amikor a svájci nemzeti bank intézkedése nyomán elszakadt egymástól az euró és az alpesi valuta árfolyama. Később ez a változás a devizaalapú hitelek esetében komoly plusz költségeket eredményezett volna.

FORRAS:  www.gazdasagiradio.hu
http://gazdasagiradio.hu/cimlap/meg-egy-utolso-utani-lehetoseg-a-devizahiteleseknek-6059