Teljes kudarc az MNB által szorgalmazott adósmentés. Akiknek eddig sem volt pénzük törlesztőre, egy banki megkeresés után nem valószínű, hogy ezután fizetőképessé válnak.
Ez év márciusában az Magyar Nemzeti Bank ajánlást bocsátott ki, amelynek célja a hitelezők és az adósok közötti együttműködés és a megoldáskeresés katalizálása volt. Az ajánlással az MNB gyakorlatilag felkérte a pénzintézeteket, hogy a késedelmesen, illetve egyáltalán nem teljesítő adósaik fizetőképességét tartósan próbálják helyreállítani. Szeptember végéig közel 60 ezer késedelembe esett jelzáloghitelessel vették fel a kapcsolatot a hitelezők – adta hírül a Magyar Nemzeti Bank. Azokkal, akiket nem értek el, ismét megpróbálják felvenni a kapcsolatot.
Szomorú statisztika
A bankoknak nem sikerült megállapodniuk az adósok többségével. Az ügyfelek félnek újabb szerződéseket aláírni. Nem szeretnének futamidő hosszabbítást, mert azzal még többet fizetnének ki egy eleve abnormálisan megdrágult hitelre. Sokaknál a koruk miatt eleve nem is jöhet szóba a futamidő hosszabbítás – többségük már nyugdíjas, vagy nyugdíj előtti – ők nem tudják bevállalni az irreálisan magas törlesztőket. Az adósok többsége csak olyan alacsony törlesztőt tudna fizetni rendszeresen, amellyel a kölcsön sohasem fogyna el.
Újra megpróbálják felkeresni nem fizető ügyfeleiket a bankok
A bankok célja felmérni az adósok aktuális vagyoni és élethelyzetét a személyre szabott ajánlatok elkészítéséhez. Legalább két fizetésrendezési javaslatot kell készíteniük oly módon, hogy legkésőbb az első sikeres kapcsolatfelvételtől számított három hónapon belül írásbeli egyezség jöhessen létre az együttműködő felek között.
Amennyiben nem jön létre új egyezség
Amennyiben nem sikerül megállapodást kötni, és az ügyfél nem rendezi elmaradását, a szerződést a pénzintézet felmondhatja, és ezután végrehajtást indíthat. A felmondott hiteleket a banknak jogában áll követeléskezelőknek, faktorcégeknek engedményezni, vagyis eladják a tartozást. Az MNB a követeléskezelőktől is elvárja, hogy áthidaló fizetési megoldásokat dolgozzanak ki az adósok érdekében. Amennyiben az adós nem akar együttműködni az adósságrendezésben, a követelés jogosultja további jelentős többletköltséget jelentő bírósági végrehajtást kezdeményezhet.
Szociális katasztrófa közeleg
Általános tapasztalatunk, az adósok még mindig nem hiszik el, hogy velük ez megtörténhetett, és hogy senki sem fog nekik igazságot szolgáltatni. Sokan abban bíznak, hogy majd a kormány megoldja a problémát, és a többlettartozás eltűnik. Rengeteg a nem fizetett hitel, és ezek között is az olyan tartozás, ahol az ingatlan mértékét meghaladó a követelés. Ezek az adósok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, mert ha a bank elárverezteti az ingatlant, az adósoktól akár életük végéig vonhatják a fennmaradó részt. A kilakoltatási moratórium tavaszig tart, de az árverések nem álltak le. Az új évben az eddigénél is többen kerülhetnek utcára.
Mit tehet?
Legelőször is, hogy nem dugja homokba a fejét. Kérjen tanácsot ebben a témában jártas szakemberektől! Sokan már csak akkor keresnek fel minket, amikor az utolsó utáni pillanatban vannak, és az a szomorú, hogy tudtunk volna segíteni, ha időben jönnek. Tájékozódjon lehetőségeiről!
http://kaslerarpad.hu/?p=11161#post-11161
Csak egy kérdés.
Arra lennék kíváncsi,hogy egy deviza hitelben KÉSZFIZETŐ KEZESKÉNT feltüntetett MAGYAR ÁLLAM jogilag
milyen formában jelenik meg pl: magán személy, jogi személy illetve mivel ezen személy érintett jelen ügyletben
személyiségéből fakadóan hozhat-e rendelkezéseket azon ügyletben amelyben ő maga is érintett illetve ha mégis
akkor azt hol és mikor illetve kivel közölte és milyen formában hogy Ő mint maga a MAGYAR ÁLLAM annak minden
hatalmával illetve jogkörével lép ezen ügyletbe és nem egyszerű természetes személyként.
A Magyar Állam jogi személy, de nem szól bele az ön hitelügyletébe. Egy módon teszi a dolgát, nem fizetés esetén az általa vállat összeget a bank „lehívhatja”. Így ön nem csak a banknak fog tartozni a fennmaradó összeggel, hanem a az államnak is annyival, amennyit a banknak átutaltak.