Pontosan egy hét múlva jár le a kilakoltatási moratórium. A pénzügyi szakemberek és több bank is mintha lélegzetvisszafojtva figyelné a kormányt, és reménykedne: az talán most nem retten meg a keményebb fellépés politikai kockázatától. A magáncsőd „igájába” is ez hajthatná majd az adósokat. Más szempontra sem árt azonban gondolni.

A magáncsőd fogadtatása eddig nemhogy a korábbi reményeket múlta alul, az elképzelhető minimumot sem hozta. Még az érdeklődők száma sem érte el az ötvenet a Raiffeisennél – tudta meg az Azénpénzem.hu a hitelintézettől. Kilencven százalékban ők is tavaly ősszel jelentkeztek, azóta szinte néma csönd van. Mint megtudtuk: a K&H Banknál is minimális az ügyfélérdeklődés a családi csődvédelemmel kapcsolatban, a bankhoz főhitelezőként eddig mindössze 13 kérelmet adtak be. Hasonlóan látja a helyzetet az Erste. Az MKB-nál portálunknak kevesebb mint félszáz érdeklődőről, tucatnyit alig meghaladó kérvényezőről beszéltek (utóbbiak felét is vissza kellett adniuk hiánypótlásra).
A bankosok korábban érzékelhetően abban bíztak, hogy az idei tavasz jelentős lendületet adhat a magáncsődnek, nem kevéssé a kilakoltatási moratórium lejárta miatt. Újabban (az előbbi mellett) a bürokratikus terhek már beígért csökkentésétől is várják a változást – jelenleg ugyanis elképesztő mennyiségű dokumentumot kell kitölteni a jelentkezéshez.  Az MKB szakemberei azonban másképp látják. Mint a banknál érdeklődésünkre elmondták, a bürokratikus terhek könnyítése szeptembertől emelheti a jelentkezők számát, de a jelenlegi alkalmassági feltételek mellett nem jelentős nagyságrendben. A jelentkezők közül sokakat – tették hozzá – a kötelezően megfizetendő minimális törlesztőrészlet tarthat vissza.

Az adósok a magáncsődnél nagyobb segítséget kaphatnak

Az MKB szerint a követeléskezelési ügykezelésben a kilakoltatási moratórium megszűnésével sem várható jelentős változás. Mint nyomatékosították: az elsődleges cél az adósok fizetőképessé tétele. Ennek érdekében új restrukturálási (a bajban levő adósokat segítő) terméket hoznak létre, valamint az ingatlanfedezet új típusú hasznosításai – ez alighanem a bukott hitelek csomagban eladását jelentheti – útján kívánják a fizetési nehézségeket megoldani. Utóbbiak tekintetében a Ptk. tervezett módosítása, illetőleg az ingatlanpiac fellendítését célzó intézkedések jelenthetnek hátszelet, a magáncsődnél is nagyobb segítséget nyújtva az adósoknak– állították a bank szakemberei.
Magánbeszélgetésen több bankos is mondott nekünk hasonlókat. Sőt! Akad, aki kifejezetten úgy gondolja, hogy a lakásárak emelkedése már mostanra sokaknak nyújthat segítséget. Ennél is sokkal biztatóbbnak tartjuk az ingatlanfedezet már említett „új típusú hasznosítását”. (Ehhez azonban kell néhány, a törvényeket is érintő változtatás.)

A nemfizetők sérthetetlennek érzik magukat?

Egyértelműen ezt támasztja alá az is, amit Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója a társaság blogján írt, nyilván nem véletlenül „most kezdődik az igazi adósmentés” címen. A bejegyzésben kitér arra, hogy a folyamatok viszont csak akkor mozdulhatnak a kedvező irányba, ha a kilakoltatási moratórium lejárta után a kormány vállalja a politikai kockázatok egy részét. Az adós ugyanis – mint írja – még most sem hiszi el, hogy baja eshet, és ez a benyomása csak akkor fog megváltozni, ha sorozatban hall híreket tényleges kilakoltatásokról.
Állítólag már ugrásra készen várhatnak azok a befektetők, akik felvásárolnák a bankoktól a bukott lakáshiteleket – a rossz, de jelzáloggal fedezett hiteleket a KPMG összesen 2200 milliárd (!) forintra teszi –, de jelenleg még aggódnak a meginduló kilakoltatásokra adott politikai válaszok miatt.
Amint gazdát cserél az első ilyen lakáshitelcsomag – állítja Simonyi –, lendületet kaphat az egész piaci szegmens, ami új fejezet nyithat a magyarországi adósmentésben. A magyar adósok hitelének nagy részét már rég kifizették helyettük. A külföldi tulajdonú pénzintézetek anyabankjai a válság kezdete óta leírták a szóban forgó hiteleket, rájuk tartalékot képeztek, a magyar bankjukban keletkező veszteséget és tőkehiányt pótolták. Az érintett bankokban már senki nem gondolja komolyan, hogy ezeket a hiteleket maradéktalanul be lehet hajtani.

Végtörlesztés, hitelkiváltás, lakáseladás

Az adósok számára persze az igazán az az érdekes, hogy ezek az „alkuk” mit is hozhatnak nekik. A szakember által felvázolt számok meglehetősen meggyőzőnek tűnnek. Az ismertetett egyszerűsített séma szerint az eredetileg felvett tízmillió forintos (valameddig rendben törlesztett) hitel ma 13 millió forintra rúghat, de ennek 60-65 százalékát a bank már leírta, a könyvekben ötmillió forint maradt. Ezután a követelésvásárló felajánlhatja az adósnak 5,5 millió forintos tartozás végtörlesztését (a különbség a cég haszna).
Másik megoldás, hogy – a példánál maradva – az adós az eredeti hitelének átváltása utáni 100 ezer forintos törlesztőjét kiválthatja egy 5,5 millió forintos hitel havi 40 ezer forintos törlesztésével. Szóba jöhet a lakás közös értékesítése is. A különböző lehetőségek közös vonása, hogy a bank által korábban veszteségként leírt összeg nagy részét az adós megnyeri, hiszen ő mindegyik esetben jóval kevesebbet fizet vissza, mint fennálló adósságának a fele – hangsúlyozta a KPMG szakembere

FORRÁS: www.azenpenzem.hu
http://azenpenzem.hu/cikkek/mar-nyakunkon-a-kilakoltatas/3067/