Az MNB haszna főként a devizaárfolyamból származó nyereség volt

Lassan úgy tűnhet, a forint árfolyama soha többet nem mozdul ki abból a sávból, ahová az MNB beerőszakolta. De ki nyert és ki veszített a jegybankelnökké előlépett nemzetgazdasági miniszter pénzügyi stratégiájával?
Ki(k)nek és miért jó, ha gyenge a forint?

A forint-euró árfolyam elmúlt néhány éve pont annyira izgalmas, mint a Duna Tv éjszakai akváriuma volt. Ahogy a halak nyugodtan úszkáltak, a magyar deviza is egy szélcsendes állóvízben mozog, olyannyira, hogy ezzel az erővel akár be is vezethetnénk az eurót. A forint utolsó nagy erősödését 2015 tavaszán produkálta az euróhoz képest. Ám azt akkor a görög válságnak lehetett betudni, és hogy amiatt hirtelen gyengült a közös európai deviza. Ugyanígy az utolsó bezuhanás is egyszeri sokk volt – a svájci frank euróhoz kötött árfolyamának az elengedése 2015 januárjában. A forint euróhoz viszonyított ára azonban általában olyan szilárdan áll 2014 óta valahol 310 forint környékén, hogy vízmértékkel sem lehetne szebb vonalat rajzolni neki.

A mércét pedig nem annyira a piacok, inkább a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank tartja a kezében: a jegybankelnök 2013. márciusi hivatalba lépése után már látszott, hogy még az akkori (nagyjából) meghatározó, 300 forint körüli szintről is gyengébb szintre lövik be az árfolyamot. A gyengítésről – pontosabban arról, hogy az árfolyam minden pozitív folyamat ellenére azért nem képes erősödni, mert az MNB-nek ez nem áll érdekében – két éve még a Bloomberg is írt egy elemzést. A helyzet pedig azóta sem változott.

A válság éveiben tapasztalt durva kilengések után a stabilitás mindenképpen pozitív, a belőtt árfolyamnak azonban már kevesebben örültek – kezdve mindjárt a devizahitelesekkel, akik még egy jóval erősebb forint idején szálltak be az utólag nem csak kockázatos, de igencsak veszélyes ügyletbe.

De miért jó az MNB-nek, ha gyenge a forint?

A leggyakrabban hallott érv az, hogy ezzel jót tesz a hazai exportőröknek. Az igazi nyerteseknek mégsem a termelő vállalatok, hanem a statisztikai adatokkal kiálló politikusok érezhették magukat az elmúlt időszakban. Az exportot ugyanis főleg olyan nagy külföldi cégek hajtják, amelyek eleve euróban üzletelnek – például a német autógyártók –, vagyis a kivitel növekedése az ő termelésük növekedéséből fakad és nem a forint gyengüléséből. A magyar tulajdonú cégek esetében az a helyzet, hogy a forint gyengesége miatt drágábban szerzik be külföldről az alapanyagokat, ráadásul le is vesz a nagy nyereségből.
Mellesleg  amelyik kis- és középvállalat ezen az árfolyamon sem tud helytállni az exporttermékével a nemzetközi piacon, annak nem a túl erős hazai deviza a problémája. Ha a belföldi piacot nézzük, a gyengítés veszélyes játék volt, hiszen nem csak az exportőrök, de az egyszerű fogyasztók számára is jelentősen megdrágíthatja az importot, ezzel pedig növelheti az inflációt. A jegybanknak szerencsére kapóra jött, hogy épp abban az időszakban előbb a fogyasztás esett vissza a válság miatt, aztán a kormány döntött a rezsicsökkentésről, lenyomva az energiaárakat, majd amikor már ennek a hatása is megszűnt volna, bezuhant a (dollárban forgalmazott) olaj ára. És ott van az az érv a forintgyengítés mellett, amelyről talán a legtöbbet hallhattunk az elmúlt években – igaz, nem a forint árfolyamával összefüggésben.

A Magyar Nemzeti Bank pedig nyereséget szeretne magának.

Ha pedig akar, akkor meg is teszi: Matolcsy elnöksége óta a jegybank rendre profittal zárta az évet – ennek pedig a legfőbb forrása a devizaárfolyamból származó nyereség volt. Nagyot kaszálni az olcsón vásárolt és megdráguló devizakészlet forintra váltásából természetesen a gyengülés időszakában, 2013-2014 folyamán tudott a jegybank: 2013-ban 200 milliárdot, 2014-ben pedig 511 milliárd forintot. Ezekben az években a profit összességében 26,3 milliárd, illetve 27,4 milliárd volt, 2015-ben viszont már csaknem százmilliárd.
És miközben a jegybank kiszórta a 2008 után felturbózott devizakészletet, csökkentve ezzel az árfolyamfüggőséget is, elindított egy masszív kamatcsökkentést, és más eszközökkel is mindent megtett azért, hogy a forint nehogy kívánatos legyen a befektetők számára – vagyis nehogy a piac kezdje el erősíteni.
A piaci környezet szerepét természetesen nem lehet lebecsülni: több dolog is a jegybank kezére játszott, például az USA után az euróövezetben is elindított (a gazdaság élénkítését célzó) kamatcsökkentés és persze a válságból való fokozatos kilábalás. Gazdaságélénkítési programja – a Növekedési hitelprogram néven – a jegybanknak is volt, az ennek keretében vállalkozásoknak kihelyezett ingyenpénz is növelte az MNB mérlegét.

Mindenki örül?

A gyenge forint legnagyobb vesztesei a devizahitelesek lettek, akiknek a hitelük forintosítása 2014-2015 fordulóján már a „fix” alacsony árfolyamon történt. (Az már igazán mellékszál, hogy a forintosításhoz szükséges, 8-9 milliárd eurónyi devizát is az MNB-től kellett beszerezniük a bankoknak.) Egészen pontosan a 2014. november 7-i, 309 forintos euró- és 256,5 forintos frankárfolyamon történt az elszámolás – miközben a hitelek jó részét a válság előtt, 150-160 forint körüli kurzusnál vették fel a magyarországi devizahitelesek, akiket az sem vigasztalt, hogy a forintnál jóval alacsonyabb kamatokat kellett fizetni a felvett kölcsön után. És az sem, hogy a terheik a végül 2015 elején lezavart forintosítást követően 25-30 százalékkal csökkentek a megelőző évekhez képest.

És mit kezdett a jegybank azzal a sok pénzzel?

2016-ban fizetett 50 milliárd forint osztalákot költségvetésbe – erre azt megelőzően 2002-ben volt példa. Érdemes azonban felidézni, ezt mikor jelentette be a jegybank. Szűk három héttel azt követően, hogy kiderült, mibe is fektetett az intézmény 260 milliárd forintot ebből a profitból: egy hat alapítványból álló rendszerbe tolta ki. Azt maga a jegybankelnök is elismerte akkor, hogy ennek a forrása az MNB nyeresége volt, valamint az árfolyamnyereség által felfújt mérleg tette lehetővé a költekezést. Vagyis ez a pénz úgy, ahogy van, mehetett volna akár az államkasszába, csökkentve ezzel annak terheit, ám ehelyett sokkal kacifántosabb módon fektette be az MNB.
A Pallas Athéné alapítványok szintén Matolcsy György elnökségéhez köthetők: az első kettő alapításáról 2013. július 29-én döntött a jegybank, nemsokára már hat lett belőlük. Hivatalosan a jegybank oktatási tevékenységének támogatása volt a cél – ám amikor attól tartottunk, hogy a Matolcsy-féle közgazdasági elméletek terjesztésére megy el a pénz, nagyobbat nem is tévedhettünk volna.
A jegybanktörvény szerint oktatási célra az MNB a bírságokból befolyt pénzt fordíthatná. Ebből a – 2013-ban az MNB-hez sorolt PSZÁF-on keresztül – az első, nem teljes évben 584 millió forint, aztán 1,9 milliárd keletkezett, ehhez képest az alapítványokba 260 milliárd forintot nyomtak.
Az alapítványok forrásaik nagy részét (200 milliárd forintot) pedig államkötvénybe fektették. Ez törvényellenes, kimeríti ugyanis a tiltott monetáris finanszírozást. Ez azt jelenti, hogy a jegybank az általa képzett pénzzel nem segítheti ki az államot.
A jegybank azzal érvelt sokáig, hogy itt nem erről van szó, aztán – többnyire az elmúlt egy évben – a felügyelő Európai Központi Bank nyomására az állampapírok nagy részétől megszabadult. És felduzzasztotta amúgy is meglévő ingatlanportfólióját, amiért szintén rengeteg bírálat érte.
De mindenekelőtt megpróbálta eltitkolni, mibe is tette a pénzt. Matolcsy még egy törvényt is végigvert – 24 óra alatt – az Országgyűlésen, amely arról szólt, hogy az alapítványokba helyezett pénz „elveszíti közvagyon jellegét”, ráadásul visszamenőlegesen, ezért az azzal kapcsolatos adatokat nem kell kiadnia a jegybanknak.

Sajnos az Alkotmánybíróságot nem sikerült meggyőznie parádés indoklásával a Fidesz akkori frakcióvezetőjének, a pénz azonban azóta is ott van az alapítványoknál. Mindez azért különösen érdekes, mivel 2014-ben a jegybank az Index kérdésére még azt közölte: az alapítványok vagyona nem veszik el, és közösségi vagyon marad.

Csak egy nagyon szűk közösség élvezi a hasznát, akárcsak a 310 forintos euróét.

FORRÁS: HVG.HU
http://hvg.hu/gazdasag/20180129_forint_arfolyam_arfolyampolitika_mnb_matolcsy_gyorgy_devizahitelesek

2018-02-01T12:12:08+00:00 2018, február 1, csütörtök,|Devizahiteles Hírek|0 hozzászólás

About the Author:

Hagyj üzenetet